Bemutatkozás

Bemutatkozás

Tenyészetem kialakulásának rövid története

Egészen kicsi korom óta állatok vesznek körül. Szüleim eleinte skót-, majd később német juhászkutyákat tenyésztettek. Cicákkal először akkor kerültem közelebbi kapcsolatba, mikor nagyszüleim panelből családi házba költöztek, s a ház előző lakói ott ‘felejtették’ állapotos anyacicájukat. Nem telt bele sok időbe, a cicus leelett, 4 kis csöppséget hozott világra, akiktől persze nem volt szívünk megválni. Az ivartalanítás hiányának köszönhetően az elkövetkező években az állomány egyre csak nőtt, volt, hogy a cicák száma meghaladta a 15 db-ot. Alig vártuk a hétvégéket, amikor hátizsákunkba bepakolva indultunk nagyszüleinkhez, hogy minden időnket kedvenc kis barátainkkal tölthessük. A nyári szünetek szintén így teltek. Ennél szebb gyermekkort nem is kívánhatnék senkinek!

Így kezdődött…
Lassan felcseperedtünk, eljött a továbbtanulás ideje, felvettek egyetemre, ami számomra a Budapestre való költözést jelentette. Albérletben lakva nagyon hiányzott a már megszokott légkör, a családom mellett főként az állatok jelenléte. Ekkor jött az elhatározás, hogy cicát vásároljak. Elkezdtem bújni az internetet, míg ráakadtam a nagy Ő-re, a Maine Coonra. Hatalmas testük, tekintélyt parancsoló küllemük azonnal lenyűgözött, első pillantásra beleszerettem ebbe a csodálatos fajtába. Ezt követően részt vettem egy, a Macskamánia Egyesület által szervezett kiállításon, ahol az első Maine Coont meglátva még a könnyem is kicsordult a boldogságtól. Itt már teljesen biztos voltam benne, hogy nekem ilyen cicám lesz. Rengeteget olvastam róluk, az összes tenyészet honlapját átnéztem, mire végül megtaláltam a számomra megfelelőt. Hosszú várakozás után végre megérkezett hozzám első cicám, Klementina, aki a fajta iránti csodálatomat egyre erősítette, habár ekkor még sem tenyésztési, sem kiállítási céljaim nem voltak, ‘csupán’ egy társat kerestem magam mellé. Szelíd, kedves, játékos természete még jobban felkeltette érdeklődésem a fajta iránt…

…és így folytatódott.
Fél év sem telt el, s jött a következő cica, Loló, ugyanabból a tenyészetből. Vele már komolyabb céljaim voltak, hiszem a következő cica vásárlásakor – mivel Klemi vásárlása után rendszeresen ellátogattam a budapesti kiállításokra – már nagyjából tisztában voltam a fajta standardjával, és igyekeztem olyan macsekot választani, aki egy kiállításon is megállja a helyét. A döntés nagyon jó volt, Lolóval nagyon szép eredményeket értünk el, egyszer sem jöttünk haza megszerzett cím, nominálás, vagy érem nélkül. Idő közben egyetemi tanulmányaimat szüneteltettem, s hazaköltöztem családi házunkba, ahol végre lehetőségem nyílt ezekkel az óriás, ám rendkívül barátságos, szelíd bársonytalpúakkal komolyan foglalkozni. Loló mellé mindenképpen egy hatalmas, robosztus kandúrt szerettem volna vásárolni az általam imádott vérvonalból, így esett a választásom Dragonfly-ra.

Még nincs vége! A tervezett jövő és célok…
Jövőbeni terveim között szerepel a cicaállomány bővítése, s célom az olyan Maine Coon cicák tenyésztése, akik a külföldi kiállításokon ugyan úgy megállják a helyüket, mint hazánkban, s akik küllemükkel és a fajtára jellemző karakterekkel, természettel rendelkeznek, hogy hasonló élményt nyújtsanak majd a leendő gazdijuknak, mint nekem a saját cicáim.

Szikra Brigi

Írd meg véleményed: